Lombik: hány kezelést támogat a tb?

Amennyiben természetes úton nem sikerül teherbe esnie egy nőnek, két mesterséges megoldás is szóba jöhet: az inszemináció és a lombikprogram (IVF, in vitro fertillisation).

Egy párnál akkor beszélhetünk meddőségről, ha egy év – 35 év felett csak fél év – próbálkozás után nem jön össze a megfogantatás.

A WHO szerint világszerte nagyjából minden hatodik-hetedik párnak (azaz a gyermeket vállalni akarók 15 százalékának) gondot okoz a teherbe esés. Magyarországon ez az arány még rosszabb, nagyjából minden ötödik párnak okoz nehézséget a gyermekáldás.

Inszemináció

Amikor egy nő asszisztált reprodukciós eljárásra jelentkezi, elsőször az inszeminációt szokták elvégezni, ha van esély arra, hogy ezzel az eljárással – a frissen leadott spermiumváladékot előkészítés után egy vékony katéteren keresztül a méhüregébe juttatják – teherbe eshet. Ez egy kifejezetten egyszerű eljárásnak számít, ám sajnos kevésbé hatékony, mindössze 15 százalék esély van a sikerre.

Öt finanszírozott lombikprogram

Ha nem járt sikerrel az inszemináció – vagy már eleve az előzetes vizsgálaton kiderült, nem is érdemes alkalmazni –, akkor következhet a lombikprogram. Ebben az esetben laboratóriumi körülmények között egy „lombikban” végzik el a megtermékenyítést, majd az embriót beültetik az anya méhébe. A nők 40-45 százaléka esik teherbe 37 év alatt, az idősebbeknél már kisebb erre az esély.

A jogszabály szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) öt lombikprogramot teljes mértékben finanszíroz. Emellett a betegbiztosító a kezelésekhez szükséges gyógyszereket 70 százalékban támogatja. Budapesten két állami meddőségi centrum van, ezenkívül több olyan magánszolgáltatói is működik, amelyeknek van lombikprogramra tb-finanszírozása.

Jelen cikk publikálásának időpontja: 2015.10.20. Kérjük vegyék figyelembe, hogy a jogszabályi háttér bármikor változhat!


close